Történeti múzeum helyett kulturális kisajátítás Váradon

Pap István

A nagyváradi László páholyt 1876-ban alapította tizenöt váradi értelmiségi, zömében orvosok, ügyvédek, gyáriparosok és nagykereskedők. A szervezet első vezetője Berkovits Zsigmond nagymester volt. A László király páholy új székházát 1901-ben emelték a Rulikowski út elején. Ezek és az ezekhez hasonló információk azok, amelyeknek nyoma sincs az egykori László király páholy épületében, ahol ehelyett az egykoron Romániában működött szabadkőművességet bemutató állandó tárlatot alakítottak ki, és ami ilyenformán kimeríti a kulturális kisajátítás fogalmát. A hangzatosan Nagyváradi Szabadkőművesség Templomának elnevezett, turisztikai látványosságnak szánt létesítményt kedd délután nyitották meg a város és a megye notabilitásainak a jelenlétében.

Köszöntő beszédet mondott Angela Lupșea, az új múzeumot is üzemeltető Oradea Heritage Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány ügyvezető igazgatója. Az igazgató elmondta, hogy amit itt látunk az az állandó kiállítás, amelyet folyamatosan bővíteni szándékoznak. Hangsúlyozta, hogy nem páholyt, hanem szabadkőműves templomot építettek, amire büszkék lehetnek a váradiak, és kifejezte reményét, hogy ez mihamarabb nemzetközileg is ismert turisztikai célpont lesz. Kijelentette: „Nem diszkriminálunk, nem mondjuk azt, hogy ez a hely csak bizonyos személyeknek való, ezt a helyet mindazok figyelmébe ajánljuk, akik szeretik a történelmet.” Az épület felújítását és a tárlat anyagát a Romániai Szabadkőműves Nagypáholy és a Nemzeti Levéltár biztosította, a kiállított könyveket pedig a Nemzeti Könyvtár és a megyei könyvtár bocsátotta a múzeum rendelkezésére. Továbbá magukat megnevezni nem kívánó adományozóktól is kaptak tárgyakat.

Florin Birta polgármester köszöntő beszédében kifejezte örömét, hogy Nagyvárad hivatalos napján sikerült megnyitni ezt a létesítményt. „Az elmúlt években különös erőfeszítéseket tettünk azért, hogy felújítsuk Nagyvárad épített örökségét, ennek az épületnek a felújítására 6 millió lejt sikerült szerezni uniós forrásból” – hangsúlyozta az elöljáró, aki a továbbiakban kijelentette. „Meg vagyok győződve arról, hogy ez a szabadkőműves templom mint turisztikai célpont egyedülálló Romániában és Európának ebben a szegletében” – fogalmazott. Mircea Mălan, a Bihar Megyei Tanács alelnöke is szólt az egybegyűltekhez, lévén, hogy Nagyvárad volt alpolgármestereként ő felügyelte ennek a projektnek a megvalósítását. Gratulált mindazoknak, akiknek köszönhetően sikerült tető alá hozni ezt az elképzelést, majd így folytatta: „Ez a jó irány, amely felé a város halad: visszanyeri és visszaállítja közelebbi vagy távolabbi múltjának értékeit”. A beszédek után Angela Lupșea kis vakolókanalakat – a szabadkőművesség egyik legjellegzetesebb szimbólumát – adta át azoknak, akik sokat tettek azért, hogy ez a projekt megvalósuljon: jelesül Florin Birtának, Mircea Mălannak, Dumitru Țipleának, Bihar megye prefektusának és Marius Moșnak, a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal nemzetközi finanszírozású projektigazgatósága vezetőjének.

Hol van Várad?

Ezt követte a tárlatvezetés. Az újságírók türelmesen végigkísérték Angela Lupșeát, aki bemutatta a kiállított tárgyakat, melyek túlnyomó része kétségtelenül érdekes és értékes tárgy és dokumentum volt, de ezek között nem volt egyetlen egy sem, ami magának a nagyváradi szabadkőműves páholynak a történetére akár csak utalt is volna.

A kiállított anyag túlnyomó többsége a román szabadkőművességet mutatta be fotók, oklevelek, szertartáskönyvek, szabadkőműves jelek, szertartási kellékek stb. segítségével, de a kiállított anyagból nem derült ki, hogy a különböző romániai páholyoknak vagy azoknak az illusztris román szabadkőműves személyiségeknek, akiknek a portréit kihelyezték a kiállítótér falára, bármi közük is lett volna Nagyváradhoz vagy a nagyváradi szabadkőművességhez. A létesítmény legérdekesebb helyisége a templomterem, ami nem az egykori László király páholy termének rekonstrukciója lett, hanem a Románia Szabadkőműves Nagypáholya irányítása alatt megépített templom. A bemutató után a román sajtó munkatárasi érdeklődtek aziránt, hogy végül is hol vannak a nagyváradi szabadkőművességet bemutató anyagok. Erre válaszolva Angela Lupșea elmondta: a létesítmény célja megismertetni a turistákkal a szabadkőművesség rejtelmeit és misztikáját. A László király páholy működésének a bemutatására egy külön projekt keretében kerül majd sor a jövőben. Sőt, hozzátette, hogy ennek az uniós projektnek a keretében nem is lehetett volna csak a László király páholy bemutatására koncentrálni. Arra a szintén román újságíró által feltett kérdésre, hogy miért nem vártak a megnyitóval addig, amíg a nagyváradi szabadkőművességről szóló anyagot is be lehet mutatni, Angela Lupșea azt válaszolta, hogy az uniós projekt előírásai között szerepelt az, hogy a létesítményt 2021 októberéig meg kell nyitni a közönség előtt. A létesítmény egyébként keddtől vasárnapig 10–18 óra között látogatható.

Fotók: Alexandru Nițescu