Elbocsátási hullám Bihar megyében

BN-összeállítás

Bihar megyében az elmúlt időszakban több évnyi stagnálás után nőni kezdett a munkanélküliségi ráta, mivel a helyi munkaerőpiac már nehezebben tudja befogadni az új munkanélkülieket, akiket újabban a megszűnő ruha-, bőráru- és cipőgyárak ontanak magukból. Ennek oka az, hogy a könnyű-, a feldolgozó- és a bőripari vállalatok versenyképességüket az alacsony munkaerőköltségekre alapozták. Sajtóinformációk szerint tíz évvel ezelőtt még több mint 300 ilyen vállalat működött Biharban, amelyek éves forgalma 1,4 milliárd lej volt, de mára már csak néhány tucat maradt belőlük, és többségük a nyereségesség határán tevékenykedik.

Az elmúlt fél évben mintegy 500 könnyűipari dolgozót bocsátottak el Bihar megyében. Többek között a két évtizede alapított Luna Shoes nevű érmihályfalvi cég vette vissza tevékenységét, míg a 25 éves nagyváradi Leofex cég be is zárt. „Voltak már korábban is elbocsátások ebben az ágazatban, de a jelenség még soha nem volt ilyen súlyos” – nyilatkozták a Bihar Megyei Foglalkoztatási Ügynökség (AJOFM) illetékesei. Az elbocsátott dolgozók zöme az elmúlt időszakban a cipőgyárakból lett elküldve. A gyártók ugyanis az EU-n kívüli országokba költöznek, ahol a munkaerő akár 30 százalékkal is olcsóbb, mint Romániában. Ennek a jelenségnek több oka is van. Ezek közül az egyik, hogy az utóbbi időben kisebbedett a külföldi piac, csökkent a vásárlóerő, és a Bihar megyei cégeknek értékesítési problémáik vannak. Emiatt több cég kénytelen lesz továbbra is csökkenteni az alkalmazottak számát. Az AJOFM illetékesei elárulták, hogy az elmúlt hónapokban Bihar megyében a csoportos létszámleépítések 90 százaléka a cipő-, a textil- és a bútorgyártásban történt. A munkanélküliségi ráta pedig folyamatosan nő. Az AJOFM-től származó információk szerint havonta körülbelül 150 embert bocsátanak el, főként a könnyűiparból. Eddig nagy részüket fel tudta szívni a munkaerőpiac, de a reintegrációs folyamat egyre nehezebbé válik.

A Bihoreanul hetilap cikke szerint a megyében egyébként nagyon sok szabad munkahely van, és sok elbocsátott személy néhány hónap alatt az AJOFM közvetítésével vagy saját erőből tud új munkahelyet találni. Gondot jelent azonban egy új munkahely megtalálása az idősebb korosztály számára, továbbá nehéz helyzetben vannak azok is, akik nem akarnak átképzésen részt venni, illetve nem akarják vállalni az ingázást vagy az éjszakai műszakot. Azt ugyanis tudni kell, hogy a Bihar megyében lévő könnyűipari gyárak zöme nem Nagyváradon, hanem más településeken van, illetve volt, közel a dolgozók lakóhelyéhez, és ha ezek a gyárak bezárnak, akkor az egykori dolgozók már csak lakóhelyüktől távolabbi helyen találhatnak maguknak munkát. Továbbá a váradi ipari vállalatok zöme három műszakban működik, tehát aki ezekben akar dolgozni, vállalnia kell a második és a harmadik műszakot is. Az elhelyezkedést nehezíti magának a Bihar megyei munkaerőpiacnak a nagysága is. Ennek érzékeltetésére érdemes arra a statisztikai adatra hivatkozni, amely szerint megyénkben csak három olyan vállalat működik, amelyek több mint ezer embert foglalkoztatnak, míg például Temes megyében 21 ilyen vállalkozás van. Ráadául míg Biharban a legnagyobb munkáltatónak valamivel több mint 2000 dolgozója van, addig Temes megyében a legnagyobb munkáltató 21.800 embert foglalkoztat.

Gondok más szektorokban is

Idén nyárig a Bihar megyében elbocsátottak egy részét különösen az autóiparban és az építőiparban tevékenykedő cégek vették át, de az utóbbi időben ezeknek a vállalatoknak is csökkent a munkaerőigényük. „Nagyvárad ipara nagyrészt a nyugati piachoz kötődik, és főként az autóiparra és az elektronikára szakosodott. Mivel az ottani gazdaság stagnál, kezdve Németországgal, ez a hatás átterjed hozzánk is” – magyarázta Mihai Jurca, Nagyvárad városmenedzsere. Mivel Európa szerte kisebb méretű gazdasági visszaesés tapasztalható, ezért kevesebb a megrendelés, ami miatt a gyártás is csökken. A Bihoreanul hetilap úgy tudja, hogy Bihar megye legnagyobb, több mint 2000 főt foglalkoztató munkaadója, az elektronikai alkatrészeket gyártó Plexus a közelmúltban mintegy 100 dolgozót volt kénytelen elbocsátani a megrendelések visszaesése miatt. A leépítések nagy része közös megegyezéssel történt, és az elbocsátottak többsége végkielégítést kapott. A volt alkalmazottak nem váltak munkanélkülivé, ezért nem is szerepelnek a hivatalos statisztikákban. A tendencia azonban aggasztó, mert az európai mintát követve a kereslet visszaesése a nagyváradi ipari parkokban működő cégek többségét is érinti, köztük a kipufogórendszereket gyártó Puremet, az elektronikai termékeket gyártó Connectronicst és sok más céget is – számol be a hetilap. Ráadásul az építőipar sem tudja immár átvenni az elbocsátott embereket, pedig ez az ágazat az elmúlt években az infrastrukturális beruházások következtében a más iparágakból elbocsátott munkaerő nagy részét fel tudta szívni. Ma már azonban az európai pénzből társfinanszírozott út- és hídépítési munkálatok kivételével az építők a megrendelések beszűkülésére panaszkodnak. „Az építőipar egész Kelet-Európában visszaesett. Június óta a piac egyre lassabban mozog. Az eladásaink máris mintegy 10 százalékkal csökkentek, és arra számítunk, hogy a következő év még nehezebb lesz” – nyilatkozta Ioan Lezeu, az épületek szigeteléséhez használt polisztirolt gyártó Congips vezetője. Az építőiparban az egyetlen aránylag jól teljesítő szakág az épületjavítás: új ingatlanokból egyre kevesebb épül, de a meglévőket a tulajdonosok még karban tartják, ez biztosít feladatokat az építőipari cégeknek.

Sötét közeljövő

A gazdasági előrejelzések sem különösebben biztatók. A Bihar megyei vállalkozói szektor képviselői arra számítanak, hogy a jövő év első felében gyorsuló ütemben romlik majd az amúgy is nehéz helyzetben lévő gazdaság. „A legtöbb Bihar megyei vállalat »ül a pénzén«, és lehetőleg nem vesz fel alkalmazottakat, illetve nem végez beruházásokat addig, míg ki nem derül, mi fog történni. Mindenki magasabb adókra számít. Valószínűleg a jövő évtől az osztalékadó 10 százalékra, az áfa pedig 22 százalékra emelkedik” – figyelmeztet a Bihar Megyei Vállalkozók Szövetségének új elnöke, Marius Verigoi. Ez az emelés jelentős lenne, tekintve, hogy jelenleg 8 százalék Romániában az osztalékadó és 19 százalékos az áfa, sőt, az élelmiszerek esetében mindössze 9 százalék.

2024 első félévében Bihar megye Bukarest után a második helyen állt a fizetésképtelenséget jelentő cégek számát tekintve: Biharban 309 ilyen cég volt, 17,5 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, és jövőre még nagyobb lesz a fizetésképtelenséget jelentő vállalatok aránya – véli Dan Octavian, a Bihari Cégek Szövetségének elnöke. Ez az előrejelzés pedig azt is jelenti egyben, hogy jövőre megugrik majd a munkanélküliségi ráta.