Balog Zoltán: a levágott tagok élnek, mert élni akarnak

– Minket az Úristen stratégiai jelentőséggel vert meg. Mert teljesen egyedül a világ népeinek nagy családjában a világ legnagyobb ütközőpontján kell megmaradnunk. De ha megtérünk és áldás leszünk, akkor a világot megajándékozzuk egy olyan kegyelmi kincstárral, amely a mi népünknek és nemzetünknek adatik a teremtés, a gondviselés és újjáteremtés rendjében – fogalmazott a református püspök a díszelőadás felvezetéseként.

A nemzeti összetartozás napján, június 4-én az 1920-as trianoni békeszerződés aláírására emlékezünk, ezt 2010-ben iktatta törvénybe az Országgyűlés.

Balog Zoltán beszédében úgy fogalmazott:

„a tét az, hogy tisztán tudjuk felismerni közös életünk küldetését”.

Magyar feltámadás akkor van, „ha készek és képesek vagyunk” a keresztény hit és kultúra alaptörténését Krisztus feltámadásán megmérni – hangsúlyozta.

– A mi magyar nagypéntekünk, a mi magyar Golgotánk és Kálváriánk Krisztus áldozata nélkül nem lesz az önmagunk feletti győzelem napja és velünk maradó állapota, megváltásunk záloga – jelentette ki a zsinat lelkészi elnöke.

Balog Zoltán azt mondta, mi, magyarok büszkék lehetünk magunkra, de előbb

hálásak legyünk azért, hogy adatott és adatik újra és újra hit, remény és szeretet közöttünk.

A nemzeti összetartozás napján a Nemzeti Színházban a Tizenhárom almafa című színdarabot adták elő; a trianoni utótörténet Wass Albert művei, valamint korabeli dokumentumszövegek alapján született.

Borítókép: Balog Zoltán református püspök, a zsinat lelkészi elnöke beszédet mond a nemzeti összetartozás napján a Nemzeti Színházban