Egyre többen döntenek a végrendelet mellett

Mind többen gondolják úgy, hogy munkával töltött évtizedeik végeztével végrendeletben rendezik el annak a vagyonnak a sorsát, amelyet maguk kerestek meg vagy korábban felmenőiktől kaptak örökül – tudta meg a Magyar Nemzet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökétől, amikor arról kérdezték, divatos dolog-e manapság a végrendelkezés. „Az érintettek száma folyamatosan nő, s ennek meg is vannak a maga nyilvánvaló okai” – folytatta Tóth Ádám. Mégpedig elsősorban az, hogy – a kamarai vezető szerint –

idehaza az elmúlt harminc évben polgárosodási folyamat indult meg, ez pedig pontosan tetten érhető a hagyatékok összetételén is.

„A rendszerváltozás előtt, a népi demokráciában a többségnek nem volt nagyobb vagyona. A hagyatékok abban az időben legjobb esetben is egy OTP-számlát, esetleg egy öt évig várt Merkúr-autót, talán egy hétvégi háznak használt zárt kertet foglaltak magukba. Öröklakása keveseknek volt” – idézte fel a közjegyzők első embere, megjegyezve: ma már egészen más a helyzet.

Manapság a hátrahagyott vagyonok szinte mindegyikében van ingatlan, kilencven százalékuk tartalmaz legalább egy járművet és bankszámlát, nem egyszer értékpapírszámlát is.

„Ezek az arányok messze nem csak a főváros felkapottabb kerületeire jellemzőek” – fűzte hozzá az elnök, majd arról beszélt, hogy már azoknál az embereknél is megfigyelhető egyfajta vagyonfelhalmozás, akik egyáltalán nem sorolhatók a tehetősebbek közé. „Általánosnak mondható jelenség, hogy az emberek idős korukra anyagi tartalékot képeznek, vagyis sokan nem költik el pénzüket külföldi utakra vagy különféle fogyasztási cikkekre.”

Az elnök úgy véli, az előrelátó, sokszor takarékos gondolkodás sarkall manapság egyre többeket arra, hogy végrendeletet készítsenek.

A végakarat írásos rögzítése ráadásul idehaza könnyebb, mint Nyugat-Európa legtöbb országában

– jegyezte meg Tóth Ádám, s arról beszélt, hogy amíg például másutt szinte kizárólag csak közjegyző előtt végrendelkezhetnek az érintettek, addig idehaza az is elegendő, ha valaki egy lapra leírja a végakaratát. „Utóbbi esetben fontos, hogy szerepeljen a papíron a dátum és az illető aláírása. Ez a végrendelet – ha tartalmi hiba nincs benne – érvényes lesz” – mondta a kamara vezetője.

„Az már más kérdés, hogy érvényre is jut-e, megtalálják-e az örökösök, s el is juttatják-e a közjegyzőhöz” – vetettük közbe.

Aki biztonságban szeretné tudni kézzel írt végrendeletét, tegye letétbe valamely közjegyzőnél, ügyvédnél

– felelte a felvetésre az elnök. Megjegyezte azt is, hogy aki biztosra akar menni, az jogi szakemberhez is fordulhat, s akkor garantáltan olyan tartalommal készül el az irat, amelyet az érintett szeretne. Az anyagi részleteket firtató kérdésre Tóth Ádám elmondta, hogy egy átlagos végrendelet közjegyzői elkészítésének költsége hetvenezer forint körül mozog, mely szerinte elenyésző összeg ahhoz képest, hogy egy élet munkájának a sorsáról szól a végakarat.