Újranyitották a rendszámtábla-vita miatt Koszovó és Szerbia között lezárt határátkelőket

Újranyitották szombaton a rendszámtábla-vita miatt Koszovó és Szerbia között korábban lezárt határátkelőket.

A határátkelőket napok óta blokkoló teherautókat és személygépkocsikat elvitték. A jarinjei határátkelőnél a forgalom lassanként helyreállt a nap folyamán.

Az Európai Unió Külügyi Szolgálata (EEAS) csütörtökön jelentette be, hogy Pristina és Belgrád főtárgyalója megegyezésre jutott a Koszovó északi részén a rendszámtáblák leszerelése miatt kialakult feszültség feloldásának módjáról, és megállapodtak egy olyan fenntartható megoldás kialakításáról, amely lehetővé teszi a szabad mozgást.

Az egyébként is feszült viszonyban lévő Szerbia és Koszovó között azért alakult ki konfliktus, mert a koszovói hatóságok szeptember 20. óta nem ismerték el és leszedették a szerb rendszámtáblákat az országba belépő autókról, s helyettük az autósoknak öt euróért (körülbelül 1760 forintért) két hónapra érvényes ideiglenes táblát kellett kiváltaniuk a határon.

Válaszul az észak-koszovói szerbek akadályozták az átkelést a koszovói-szerb határon. Tovább élezte a helyzetet, hogy a pristinai vezetés különleges rendőrségi alakulatokat küldött Koszovó főleg szerbek lakta északi részébe. Belgrád reagálása sem maradt el, szerb páncélosok vonultak fel a közös határ mentén.

A csütörtökön született megállapodás értelmében a felek szombat 16 óráig kölcsönösen visszahívják a közös határra küldött biztonsági erőket és felszámolják az útlezárásokat. A KFOR békefenntartó misszió ezzel egyidejűleg ellenőrzése alá veszi a határátkelőket és körülbelül két hétig a biztonságos környezet védelme és a mozgás szabadsága biztosítására a helyszínen marad.

A rendszámtáblák ügyében az egyezség arról rendelkezik, hogy az állami jelképeket matricák fogják takarni.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.

Koszovó északi részén több mint 50 ezres szerb kisebbség él, amely szintén nem ismeri el a koszovói kormányt, így szerbiai dokumentumokkal rendelkezik, amelyeket egyre kevésbé fogadnak el a koszovói hatóságok. A belgrádi vezetés szerint ha Szerbia elismerné a koszovói rendszámtáblákat, az azt jelentené, hogy elismeri Koszovót önálló államként, erre pedig nem kerülhet sor. Koszovó függetlenségét az ENSZ-tagállamok többsége elismeri, több mint 60 állam azonban nem, köztük Oroszország, Kína, India és hat EU-tagállam. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1999-ben hozta meg 1244-es határozatát, amely Szerbia részének tekinti Koszovót. Moszkva és Belgrád ezt a dokumentumot tartja irányadónak.

Pristina és Belgrád között uniós közvetítéssel kezdődött párbeszéd a kapcsolatok rendezéséről 2013-ban, jelentős előrelépés azonban nem történt.