Befejezték a mentési munkálatokat a kijevi gyermekkórház területén

Elítélték Oroszországot a gyermekkórház elleni támadás miatt az ENSZ BT-ben

Élesen elítélték Oroszországot kedden a kijevi gyermekklinikát ért előző napi rakétatámadás miatt az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) sürgősséggel összehívott ülésén.

Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet arról beszélt, hogy ez a támadás is azt mutatja, Moszkva nem akar békét. A Franciaországot képviselő Nicolas de Riviere a "nemzetközi jog botrányos megsértésének" nevezte a támadást, amely "rákerül az Oroszország által elkövetett háborús bűntettek listájára". Barbara Woodward brit ENSZ-nagykövet pedig az orosz támadások "hitványságát" ostorozta.

Szerhij Kiszlicja ukrán ENSZ-nagykövet azzal vádolta Oroszországot, hogy "szándékosan vesz célba olyanokat, akik minden társadalomban a lakosság legkiszolgáltatottabb rétegének számítanak".

 - jelentette ki Joyce Msuya, az ENSZ humanitárius ügyeket koordináló hivatalának főtitkárhelyettese. Felhívta a figyelmet arra az "aggasztó tendenciára", amely szerint az orosz erők szisztematikusan támadják az ukrán kórházakat és a polgári infrastruktúra egyéb létesítményeit.

Hétfőn érte találat az ukrán főváros egyik gyermekkórházát, legkevesebb két ember, köztük egy orvos életét vesztette, és további 32 ember megsebesült, köztük nyolc gyerek. Az épület is súlyos károkat szenvedett. Az orosz rakétatámadásnak vélt csapást több ország és nemzetközi szervezet is elítélte. Az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziójának vezetője saját elemzéseikre hivatkozva azt közölte, "nagy valószínűséggel" egy orosz rakéta közvetlen találata okozta a gyermekkórházra mért csapást.

Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője a BT ülésén úgy fogalmazott: "ha valóban orosz rakétacsapásról lett volna szó, akkor semmi nem maradt volna a kórház épületéből, és az összes gyerek, valamint a felnőttek többsége nem megsebesült, hanem meghalt volna". Az orosz diplomata szerint Kijev propagandakampányt folytat a gyerekkórházat ért találattal kapcsolatban.

Oroszországban elrendelték Alekszej Navalnij özvegyének letartóztatását

A moszkvai Baszmannij kerületi bíróság kedden elrendelte Julija Navalnaja, a börtönben meghalt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus külföldi száműzetésben élő özvegyének letartóztatását, azzal az indoklással, hogy a nő szélsőséges szervezet tagja.

"Julija Boriszovna (leánykori neve) elrejtőzött az előzetes vizsgálatot folytató szervek elől, amiért körözést adtak ki ellene" - közölte a vádlott távollétében a törvényszék, amelynek döntése értelmében két hónapra őrizetbe fogják venni Julija Navalnaját kiadatása vagy az Oroszországi Föderáció területén történő letartóztatása esetén.

Alekszej Navalnij február 16-án, 47 éves korában halt meg a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található sarkvidéki börtönben, ahol 19 évi büntetését töltötte. A Kreml tagadja, hogy az orosz államnak vagy Vlagyimir Putyin elnöknek bármi köze lett volna halálához. Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) tájékoztatása szerint a politikus egy séta után hirtelen rosszul lett, eszméletét vesztette és meghalt.

Navalnij 47 éves felesége csak a férje halálát követően lépett rivaldafénybe. Az X-en most azt írta híveinek, hogy ne a bírósági határozattal foglalkozzanak, hanem a Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni küzdelemmel. 

- hangoztatta Julija Navalnaja.

Tengeri aknákat szerez be közösen kilenc balti-tengeri NATO-tagállam elrettentés céljából

A Balti-tenger térségére vonatkozó, tengeri aknákkal kapcsolatos együttműködésben állapodott meg kilenc NATO-tagállam – Németország, Dánia, Finnország, Norvégia, Lengyelország, Svédország, Észtország, Lettország és Litvánia – kedden Washingtonban az észak-atlanti szervezet csúcstalálkozója előtt.

„Nagyon hatékony módját jelentik egy agresszor elrettentésének, illetve rendkívül jelentős képességet képviselnek egy esetleges orosz agresszió tekintetében” – hangsúlyozta Boris Pistorius német védelmi miniszter az érintett államok találkozóján arra utalva, hogy a Balti-tenger térsége lehetséges gócpontja lehet egy konfliktusnak Oroszországgal. „A beszerzés elrettentés” – húzta alá a tárcavezető.

– tette hozzá Pistorius egy májusi incidensre utalva, amelynek során Észtország orosz határőröket vádolt navigációs bóják eltávolításával a Narva határfolyó észt részéről.

A tájékoztatás szerint az együttműködés résztvevői egy finn gyártmányú tengeri aknarendszert terveznek beszerezni.

Oroszországban elrendelték Alekszej Navalnij özvegyének letartóztatását

A moszkvai Baszmannij kerületi bíróság kedden elrendelte Julija Navalnaja, a börtönben meghalt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus külföldi száműzetésben élő özvegyének letartóztatását, azzal az indoklással, hogy a nő szélsőséges szervezet tagja.

– közölte a vádlott távollétében a törvényszék, amelynek döntése értelmében két hónapra őrizetbe fogják venni Julija Navalnaját kiadatása vagy az Oroszországi Föderáció területén történő letartóztatása esetén.

Alekszej Navalnij február 16-án, 47 éves korában halt meg a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található sarkvidéki börtönben, ahol 19 évi büntetését töltötte. A Kreml tagadja, hogy az orosz államnak vagy Vlagyimir Putyin elnöknek bármi köze lett volna halálához. Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) tájékoztatása szerint a politikus egy séta után hirtelen rosszul lett, eszméletét vesztette és meghalt.

Navalnij 47 éves felesége csak a férje halálát követően lépett rivaldafénybe. Az X-en most azt írta híveinek, hogy ne a bírósági határozattal foglalkozzanak, hanem a Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni küzdelemmel. „Ha írnak erről, kérem ne felejtsék megemlíteni a legfőbb dolgot: Vlagyimir Putyin gyilkos és háborús bűnös” – hangoztatta Julija Navalnaja.

Az ukrán elnök megérkezett a washingtoni NATO-csúcsra 

Helyi idő szerint kedd délelőtt érkezett meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az amerikai Washingtonba, ahol az idei, háromnapos NATO-csúcstalálkozót rendezik meg.

Felajánlotta a rendezéshez való hozzájárulását Moszkvában az indiai kormányfő

India kész bármilyen segítséget megadni az ukrajnai béke megteremtéséhez – jelentette ki Narendra Modi indiai kormányfő, amikor kedden a Kremlben fogadta őt Vlagyimir Putyin orosz elnök.

„Az ön barátjaként mindig azt mondtam önnek, hogy a következő nemzedékek fényes jövője érdekében kötelező a béke, ezért úgy gondoljuk, hogy a háború nem megoldás. A bombák, rakéták és lőfegyverek nem hozhatnak békét, ezért a hangsúlyt a párbeszédre helyezzük, és a párbeszédre szükség van” – mondta Modi.

Az indiai miniszterelnök, utalva előző napi, Putyinnal Novo-Ogarjovóban tartott informális találkozójára, azt mondta: ott megállapodtak abban, hogy „a lehető leghamarabb békét teremtenek”. Modi szerint „mindenki, aki hisz az emberiségben, fájdalmat érez, amikor emberek halnak meg, különösen, amikor ártatlan gyermekek halnak meg”.

Az orosz elnök válaszul megköszönte az indiai miniszterelnöknek, hogy figyelmet fordít az égető problémákra, köztük az ukrajnai válság békés megoldására tett kísérletre.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a tárgyalásokat követően azt mondta, hogy Modi és Putyin konstruktív tárgyalásokat folytatott az ukrajnai válság rendezéséről, és a megbeszélések nyomán új elképzelések születtek. Megjegyezte azonban, hogy az indiai vendég nem ajánlotta fel közvetítő szerepét a rendezésben. Kételyét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a NATO-csúcson meg fogják hallani Modi „békekezdeményezését”.

Vlagyimir Putyin kedden a legmagasabb orosz állami kitüntetéssel, az Első Meghívott Szent András Apostol Renddel tüntette ki Narendra Modit.

Ukrán belügyminiszter: befejezték a mentési munkálatokat a kijevi gyermekkórház területén

Befejeződtek a mentési munkálatok az ukrán főváros, Kijev központjában lévő Ohmatdit gyermekkórház területén, amelyet hétfőn ért orosz rakétacsapás, Ihor Klimenko belügyminiszter keddi közlése szerint ezen a helyszínen két ember vesztette életét, és 32-en sérültek meg. Összesen 32 halálos áldozata lett a Kijevet ért támadássorozatnak.

Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere arról tájékoztatott, hogy 

Szerhij Popko, Kijev katonai közigazgatásának vezetője hozzátette, hogy a hétfői orosz csapás következtében 117 ember sérült meg, és négy gyermek vesztette életét.

Denisz Smihal miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány 100 millió hrivnyát (934 millió forintot) különített el a kórház helyreállítására, és az érintett családok minden áldozatul esett tagja után 10 800 hrivnya (101 ezer forint) támogatást kapnak.

„A szakértők következtetései egyértelműek: ez az oroszok célzott támadása volt” – emelte ki a szakszolgálat. Leszögezte, hogy ezt nemcsak a becsapódási helyen talált rakétatörmelékek bizonyítják, hanem a repülési pálya adatainak elemzése, az okozott kár jellege, valamint nagyszámú videófelvétel és fotó is.

Az SZBU és a katonai hírszerzés arról tájékoztatta az Ukrajinszka Pravda hírportált, hogy közös hadműveletük nyomán éjjel tűz ütött ki az Oroszországi Föderáció asztraháni régiójában található Ahtubinszk katonai repülőtéren, továbbá a rosztovi régióban egy elektromos alállomáson és a volgográdi régióban található Kalacsi-na-Donu egyik olajraktárában. Hozzátették: az ukrán védelmi erők folytatják a támadásokat az olyan orosz katonai célpontok ellen, amelyek részt vesznek az Ukrajna elleni háborúban.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentése szerint az elmúlt 24 órában 141 katonai összecsapás volt a fronton, A Harkiv megyei Kupjanszk térségében az orosz hadsereg növelte a támadások számát, a Donyeck megyei Pokrovszknál pedig 43 orosz csapat támadását verték vissza az ukrán katonák. A kijevi katonai vezetés legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta az 553 ezret. Saját közlésük szerint az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett hét orosz harckocsit, 49 tüzérségi rendszert és 29 drónt.

HIMARS sorozatvetőkre mért csapásról számolt be az orosz védelmi minisztérium

A Krím félsziget támadására előkészített amerikai HIMARS sorozatvetőkre és az ukrán hadsereg egy parancsnoki értekezletének helyszínére mért nagy pontosságú fegyverekkel csoportos csapást az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a csapás céljai megvalósultak, négy HIMARS-kilövőállás megsemmisült, mintegy 35 főnyi külföldi kezelőszemélyzettel együtt.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők elfoglalták a donyecki régióban található Jasznobrodivka települést, és a hatból négy frontszakaszon előrenyomultak Ukrajnában az elmúlt nap folyamán, 19 rohamot és ellenrohamot visszaverve. Az orosz összesítés értelmében az ukrán hadseregnek több mint 2150 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán.

A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egy drónösszeszerelő üzemet, egy Sz-300PSz típusú légvédelmi rakétarendszerhez tartozó, kis magasságú detektort és két indítóállványt, 13 tábori lőszerraktárt, két harckocsit, hét páncélozott harcjárművet, két lengyel Krab, egy amerikai M109-es Paladin és egy brit Braveheart önjáró, valamint öt amerikai M777-es, két M198-as és három brit FH-70-es vontatott tarackot, HIMARS sorozatvetők nyolc rakétáját, továbbá 97 légi drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást. Belgorod megyében az elmúlt nap folyamán négy civil életét vesztette, húsz ember pedig megsebesült ukrán csapások következtében.

A távolabb lévő volgográdi régióbeli Frolovóban pilóta nélküli repülőszerkezetek lehulló darabjai tüzet okoztak egy elektromos alállomáson, Kalacsa-na-Donu városban pedig egy olajtárolóban. A volgográdi és az asztraháni repülőtéren átmenetileg korlátozták a forgalmat.

Orbán Viktor: az orosz–ukrán háború kegyetlensége szintet lépett, ezért kezdtünk békemisszióba

Magyarország miniszterelnöke közösségi oldalán közzétett bejegyzésében felhívta a figyelmet arra, hogy a hétfői Kijev elleni támadás „igazolta félelmeinket”.

– fogalmazott Orbán Viktor a posztjában. A kormányfő leszögezte, csak a békepárti politika tud véget venni a vérrontásnak, de ehhez az kell, hogy a világhatalak feladják a háborúpárti álláspontjukat.

Eurostat: ismét emelkedett az EU-ban tartózkodó, védelmi státusszal rendelkező ukrajnaiak száma

Januárban 4 303 115, februárban 4 234 595, márciusban 4 211 495 és áprilisban 4 198 490 volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeztek az Európai Unió valamely tagországában, május végére pedig a számuk ismét megközelítette 4,3 milliót – derült ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat kedden közreadott jelentéséből.

A 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak – közölte a hivatal.

A jelentés szerint jelenleg 4 263 195 menedékes státusszal rendelkező ukrajnai állampolgár él az Európai Unió valamely tagországában. A legtöbb átmeneti védelmet biztosító jogállást ukrajnai menekültek számára ez idáig – a tagállamoktól beérkezett adatok szerint – Németország (1 332 515), Lengyelország (953 255) és Csehország (356 405) biztosította.

Az április végi adatokhoz képest májusban a kedvezményezettek száma a legnagyobb mértékben Németországban (14 250; 1,1 százalék), Csehországban (11 ezer; 3,2 százalék) és Romániában (3715; 2,4 százalék) növekedett. A csökkenés pedig Franciaországban (1005; 1,6 százalék), Lengyelországban (675; 0,1 százalék) és Lettországban (15; 0,03 százalék) volt a legjelentősebb.

A jelentés szerint Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 36 045, május folyamán 500 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.

Nem váratott sokáig magára az ukrán válasz 

Hétfőn több mint 40 különféle rakétával vettek célba ukrán célpontokat az oroszok. Az egyik becsapódás során egy gyermekkórházat is találat ért. Több tucat áldozatról és sérültről írtak a tudósítások. 

A Visegrád24 X-oldalán közzétett videó arról tanúskodik, hogy az ukrán válasz sem váratott sokáig magára. Mint írták, az ukrán erők 

 – számol be róla a Mandiner.

Megszólalt a Kreml: „nagyra értékeljük Orbán Viktor erőfeszítéseit”

Nem üzent Joe Biden amerikai elnöknek és a NATO-csúcs többi résztvevőjének Vlagyimir Putyin orosz elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnökön keresztül – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak, kérdésre válaszolva.

A Kreml szóvivője ugyanakkor méltatta a magyar miniszterelnök békeerőfeszítéseit – írja a Mandiner.

Nyilvánvaló, hogy az érintett felek között egy egész sor nézeteltérés van, de Orbán úr valóban nagyon komoly kísérletet tesz arra, hogy megértse ezeknek a nézeteltéréseknek a lényegét, amit nagyra értékelünk” – mondta Peszkov.

Orbán Viktor július 5-én tárgyalt Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai rendezésről, valamint Oroszország és az Európai Unió, illetve Budapest és Moszkva viszonyáról, továbbá a jövőbeni európai biztonsági rendszer lehetséges alapelveiről.

Szijjártó Péter: egyetlen megoldás van, fegyverszünet és béketárgyalások

Az orosz–ukrán háborúnak egyetlen megoldása van: fegyverszünet és béketárgyalások – közölte a külgazdasági és külügyminiszter kedden a Facebook-oldalán, jelezve, a NATO-csúcson, Washingtonban is ezt az álláspontot fogják képviselni.

Szijjártó Péter azt írta, hogy a helyzet egyre durvul az ukrajnai háborúban: láthatjuk a tragikus eseményeket, a halottakat, köztük a gyerekeket, „az ember szíve megszakad”, és a helyzet romlani fog.   

„Egyre több a fegyver, egyre erősebb a háborús propaganda, durva, súlyos eszkalációs veszély leselkedik. Hetek óta figyelmeztetünk erre. Egyetlen megoldás van, egyetlen módon lehet megállítani az esztelen pusztítást, az öldöklést, egyetlen módon lehet megmenteni az emberéleteket, egyetlen módon lehet elejét venni a még durvább eseményeknek: fegyverszünettel és béketárgyalásokkal” – fogalmazott a tárcavezető.  

Hozzátette, hogy ezért indultak békemisszióra, s ezért mennek most Washingtonba is.   

– emelte ki Szijjártó Péter.   

Úgy folytatta, hogy az eszkalációs veszély súlyos, a háború egyre durvább, „fel kell tekerni” a békepártiak hangerejét.

Az ENSZ szerint „nagy valószínűséggel” orosz rakéta találta el az ukrán gyermekkórházat, Moszkvában ezt tagadják

Az ENSZ értékelése szerint a kijevi gyermekkórházra mért rakétacsapást „nagy valószínűséggel” egy orosz rakéta közvetlen találata okozta – jelentette be kedden az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziójának vezetője saját elemzéseikre hivatkozva.

A Kijevből egy genfi sajtótájékoztatóra videókonferencián bejelentkező Danielle Bell közölte: „A videofelvételek elemzése és az incidens helyszínén végzett értékelés szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a gyermekkórházat közvetlen találat érte, és nem egy elfogott fegyverrendszer okozta a károkat”. Hozzátette, hogy csapata, amely hétfőn járt a helyszínen, nem tudott végleges megállapítást tenni, de úgy tűnik, hogy a rakétát az Oroszországi Föderációból indították.   

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője kedden azt mondta: egy Ukrajna által indított, NASAMS típusú föld-levegő rakéta csapódott be hétfőn a kijevi gyermekkórházba.   

Az ukrán hatóságok korábban azt közölték, hogy Oroszország egy Kh-101, Kalibr típusú manőverező robotrepülőgéppel csapott le a kórházra.

Joe Biden: a kijevi gyermekkórházra mért rakétacsapás „szörnyű emlékeztetője Oroszország brutalitásának”

Az amerikai elnök hétfőn kijelentette, hogy az Ukrajnában a napokban végrehajtott rakétatámadások, köztük a kijevi gyermekkórházra mért csapás „szörnyű emlékeztetői Oroszország brutalitásának”.

Az elnök arra reagált, hogy néhány órával korábban rakétatalálat ért egy gyermekkórházat Kijevben, továbbá több ukrán várost. Hivatalos ukrán beszámolók szerint legalább 36 polgári személy meghalt a hónapok óta legsúlyosabb légicsapásokban.

– fogalmazott Biden a Fehér Ház közleményében.

Hozzátette, hogy Washington és szövetségesei a kedden kezdődő NATO-csúcstalálkozón új intézkedéseket jelentenek be Ukrajna légvédelmének megerősítésére. „Döntő fontosságú, hogy a világ továbbra is Ukrajna mellett álljon ebben a fontos pillanatban, és ne hagyjuk figyelmen kívül az orosz agressziót” – fejtette ki az amerikai elnök.

Csaknem 12 ezren érkeztek Ukrajnából hétfőn

Az ukrán–magyar határszakaszon 6624-en léptek be Magyarországra hétfőn, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 5105-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 29 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Ez történt hétfőn: