A magyar-amerikai kapcsolatok új dimenzióba léphetnek Trump beiktatásával (videó)

Donald Trump régi-új elnök januári beiktatásával ismét új dimenzióba, egyféle „aranykorba” léphetnek a magyar-amerikai kapcsolatok az utóbbi évek ellenséges viszonyát, a mostani mélypontot követően – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) üzleti fórumán hangsúlyozta, hogy jelenleg a világ a veszélyek korában él, a kormányok és a vállalkozások is hatalmas kihívásokkal néznek szembe.

A koronavírus-járvány mellett kiemelte az ukrajnai háború okozta gazdasági nehézségeket is, és bírálta az invázióra adott nemzetközi válaszokat, az Európai Unió szerinte kudarcos stratégiáját is. Sérelmezte, hogy ennek nyomán összeomlott a fejlett nyugati technológia és az olcsó keleti energia kombinációjára épülő korábbi gazdasági növekedési modell, és nem is lépett semmi a helyére.

Rámutatott, hogy a földgázért mára Európában kétszer-háromszor többet kell fizetni, mint az Egyesült Államokban, a kőolajért pedig ötször annyit.

„A szankcióknak drámai hatásuk van. A szankciókkal lábon, gyomron, majd végül fejbe lőtték az európai gazdaságot. A szankciók többet ártottak az európai gazdaságnak, mint az orosznak” – húzta alá.

Majd kifejtette, hogy az ezen helyzet nyomán előállt drámai áremelkedések miatt tavaly a kormánynak az infláció letörésére kellett összpontosítania, ami végül sikerült is.

„Európa legfőbb érdeke az minden szempontból, beleértve a gazdaságit is, hogy a háború minél előbb véget érjen a szomszédságunkban. És azt gondolom, hogy egészen két héttel ezelőttig igen csekély volt ennek a reménye” – mondta.

„Sokan közülünk abban reménykedtek, hogy óriási változás következik be az amerikai választópolgárok jóvoltából, és a békepárti jelölt fog győzni (...) Nagyon elégedettek vagyunk az amerikai elnökválasztás kimenetelével, még ha nem is túl sok európai kormány osztozik ebben” – tette hozzá.

Úgy vélekedett, hogy teljesen új realitással kell szembenézni, amit európai uniós kollégái egyelőre nem hajlandóak elfogadni, pedig meg kellene végre érteni azt, hogy a háború elhúzódása csak tovább rontja Ukrajna és az EU helyzetét is, illetve hogy a harctéren nincs megoldása a konfliktusnak.

Rendkívül veszélyesnek nevezte az amerikai elnökváltásig hátralévő két hónapot, mondván, hogy „akik a sikertelen háborúpárti stratégiát képviselik, nemhogy nem adják fel, hanem egyenesen olyan helyzet kialakításán dolgoznak, amely megnehezítené, sőt szinte ellehetetlenítené a békekötést”.

Felszólalt a készülő újabb EU-s szankciók ellen is, mivel azok az orosz energiaszektorra is kiterjednének, és világossá tette, hogy ilyen korlátozásokhoz Magyarország nem fog hozzájárulni.

A miniszter reményét fejezte ki, hogy Donald Trump beiktatását követően ismét új dimenzióba, egyféle „aranykorba” léphetnek a magyar-amerikai kapcsolatok a mostani mélypontot követően. Szavai szerint erre több republikánus párti vezetőtől is ígéretet kapott.

Majd arra emlékeztetett, hogy nagyjából 1200 amerikai vállalat több mint százezer embert foglalkoztat hazánkban, és a közelmúltban is több milliárd dollárnyi befektetésről sikerült megállapodni különböző pénzügyi ösztönzők segítségével, s a beruházástámogatási rendszerben a kormány fontos változásokat eszközölt, hogy a gazdasági semlegesség stratégiája keretében az ország megfelelhessen az új korszak kihívásainak.