Több tonna új hulladékot képeznek az orvosi maszkok

Pikó Stefánia

Parkolókban, bokrok között, járda szélén – egyre több hanyagul eldobott maszkot láthatunk az utcákon, mióta a járvány tart, és kötelező viselni. A jelenség gondot okoz a hulladékgyűjtő és -feldolgozó vállalatok, a környezetvédelmi őrségek számára, hiszen sok kicsi sokra megy. A fővárosban már használtmaszk-gyűjtőpontokat is létrehoztak, tehát teljesen különálló hulladéktípusként tekintenek rá, melyet a begyűjtés után elégetnek, és energiát hoznak létre általa. Ezt a módszert azonban egyelőre csak egy szervezet gyakorolja, a hulladékkezelő vállalatok még nem alkalmazzák sem Bukarestben, sem máshol.

Jól példázza az aggasztó helyzetet egy brassói uszadékgyűjtő pont, ahol háromszor annyi hulladék gyűlt össze az elmúlt egy évben, mint általában, és ehhez a növekedéshez nagyban hozzájárultak a járvány miatt jóval gyakrabban használatba került védőeszközök, nemcsak maszkok, hanem kesztyűk, sőt szép számmal találtak a vízben egészségügyi védőruhákat is, amilyeneket például a kórházakban használnak. Temesváron a vízvezetékeket veszélyezteti a vízhálózatba keveredett hulladék, mely eltömíti a csöveket – mutat rá a Pro Tv híradása.

Egyre többen hívják fel a figyelmet arra is, hogy az eldobált maszkok igazi csapdát jelentenek a kisebb élőlények számára. A kis méretű szárazföldi és vízi élőlények egyaránt beleakadhatnak ezekbe, ezért ajánlatos elvágni a végükön lévő gumis madzagokat, mielőtt kidobnánk.

Megdöbbentő számok

A fővárosra vonatkoztatva elvégeztek egy számítást, mely szerint, ha minden egyes lakos, minden egyes nap elhasznál egy maszkot, melynek súlya 4 gramm, akkor az egy hónap alatt 240 tonna maszk-hulladékot jelent. Mivel a főváros lakossága 2 millió, Nagyvárad lakossága pedig körülbelül 200.000, tehát ennek egytizede, elég egy nullát elvegyünk ahhoz, hogy megtudjuk, ez az átlagmennyiség 24 tonnát jelentene 30 napra, csak Nagyváradon. Természetesen sokan használnak inkább FFP 2-es maszkokat, melyeket több napon át lehet hordani, illetve vannak, akik a textilmaszkokra szavaznak, mindemellett a lakossághoz hozzátartoznak a gyermekek is, akiknek nem kötelező a maszkviselés, így tehát a valós mennyiség biztos jóval kevesebb, de 24 tonnának még a fele is sok. Ráadásul ebből az átlag-számításból teljesen kimaradtak a kesztyűk és a korábban már említett egészségügyi védőruházat is, a rengeteg palack fertőtlenítő, amiből szintén jóval többet használunk a járvány óta, mint előtte.

Az ENSZ szerint amennyiben az országok nem hoznak létre valamilyen speciális hulladékgyűjtő programot ezen eszközök számára, 75 százalékuk a természetben, a vizekben, földben végzi, ami azért sem jó, mert bár egy orvosi maszk egyszer használatos, több száz évre van szükség ahhoz, hogy teljesen lebomoljon.

Lehetne azonban még sokkal rosszabb is a helyzet, mint nálunk, ugyanis például a Fülöp-szigetek fővárosában, Manilában a járvány kezdete óta naponta 280 tonna egészségügyi hulladék keletkezik, Bangkokban pedig 210 tonna – sorolja egy magyar gazdasági magazin az ADB (Asian Development Bank) jelentéséből idézve. „A legtöbb helyen feldolgozatlanul áll a kórházak udvarán a nagyrészt veszélyes hulladék. Thaiföldön például az ország teljes napi szemétfeldolgozó kapacitása 43 tonna. Kevesebb, mint a bangkoki kórházakban naponta képződő hulladékmennyiség negyede” – derül ki az ADB felméréseiből.