A helyhatósági választások kampánya dominált, az EP-választásoké háttérbe szorult

Agerpres

A június 9-i választások kampányában dominált a helyhatósági választások kampánya, az európai parlamenti választásoké pedig háttérbe szorult - jelentette ki Barbu Mateescu szociológus.
'A helyhatósági választások eredménye nem releváns az év végi választások szempontjából, az európai parlamenti választások eredménye pedig a PSD-PNL választási szövetség megléte miatt lesz kétértelmű. Ki lenne a hibás a szövetség rossz eredményéért? Egy kimagasló eredmény vajon arra kényszeríti a két pártot, hogy közös elnökjelöltet állítsanak, vagy külön jelölteket ösztönöz? Ezekre és más kérdésekre június 9. után nem lesz könnyű választ kapni' - fejtette ki a szociológus csütörtökön az AGERPRES-nek.
Mateescu állítása szerint az urnák előtti jelenlét hasonló lesz a korábbi helyhatósági választásokon jegyzetthez, igazodva azonban az időközben végbement népességfogyáshoz. 'Valószínűleg valamivel kevesebb mint nyolcmillió érvényes szavazat lesz - 2016-ban 8,49 millió érvényes szavazat volt, 2020-ban pedig 8,11 millió' - mutatott rá.
Véleménye szerint Temesváron, Brassóban és Konstancán lesznek nagyon érdekesek a helyi választások, ahol a jelenlegi polgármester első mandátumát tölti. Az első két városban a PSD és a PNL szövetséget kötött a választásokra, ami az ország többi részében ritkán fordul elő. Ezekben a városokban és Bukarestben is, a fiatal vagy kifinomult választókra alapozó jelöltek demográfiai kihívásokkal néznek szembe - állította a szociológus.
Barbu Mateescu állítása szerint a több mint egy évszázadig működő mechanizmus, amely szerint a kisvárosokból, vidéki településekről a nagy egyetemi városokba érkező fiatalok nagy része tanulmányai elvégzése után is ott telepedett le, most elakadt, mivel ezek a fiatalok a környező településeken vásárolnak lakást, és nem lesz bukaresti, kolozsvári vagy temesvári személyi igazolványuk.