Rákóczi felvidéki szülőházáig kirándultak a partiumi magyar nyugdíjasok

Ciucur Losonczi Antonius

Útban a helyszínek felé, Anderkó Katalin és Bodóczi Erzsébet tanárok szolgáltak értékes információkkal, és a kirándulás úgy volt megszervezve, hogy mindenhol idegenvezetők vártak bennünket. Első megállóhelyünk a napjainkban közigazgatási szempontból már Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalom volt, Kazinczy Ferenc egykori birtoka. Itt működik ugyanis A Magyar Nyelv Múzeuma, mely 2008. április 23-án nyílt meg a Kazinczy Emlékkertben a nagy nyelvújító sírja és az egykori lakóháza helyén 1873-ban épült Emlékcsarnok mellett. Az intézmény küldetése, hogy a hely adottságait, a genius loci kisugárzását is hasznosítva a magyar nemzeti műveltség egyik alapértékét, az anyanyelvi kultúrát közvetítse az érdeklődőknek, illetve az anyanyelv erejének és gazdagságának felmutatásával gazdagítsa az önazonosságtudatot. Érdekessége, hogy Petőfinek is szenteltek egy kiállítást, mely azonban nem mint költőt, hanem mint prózaírót és utazót mutatja be őt. Az előcsarnokban pedig könyvek vannak kirakva, melyekből ingyenesen el lehet vinni, hogy az érdeklődők ezek olvasása révén is gyarapítsák magyar nyelvtudásukat.

Ezt követően a Hollóházi Porcellánmanufaktúra gyárnak a páratlanul szép természeti környezetbe harmonikusan beilleszkedő múzeumába látogattunk el, mely az 1777 óta létező, az idők folyamán gyakran átalakuló hollóházi ipari tevékenység (üveghuta, kőedénygyár, porcelánmanufaktúra) egymást követő szakaszait, a szakmák sorozatát tárja elénk. Meglepő módon a kiállított tárgyak zöme nincs kordon mögé téve, e sorok szerzőjében ezért önkéntelenül felmerült a gondolat: mi történik akkor, ha valaki esetleg lever valamit?

A füzérradványi, 1850 és 1877 közt épült Károlyi-kastélyban ügyes marketingfogásként jól kihasználják azt, hogy Arany János Tetemre hívás című költeményében szó van a radványi sötét erdőről, bár mint elhangzott, több mint valószínű, hogy a költő nem ennek a Radványnak a mesebeli fenyősorára gondolt. Jó turistacsalogató az is, hogy 1941-ben a Kísértés című magyar film néhány jelenetét forgatták az akkortájt luxusszállodaként működő ingatlanban. Az alkotás egyik főszereplője Karády Katalin volt, ezért az egyik teremben megcsörren egy korabeli telefon. Aki felveszi, azt hallja, hogy a vonal túlsó végén a művésznő csábító ajánlatot tesz neki. Egy másik szobában pedig az a több mint 300 éves asztal látható, melyen a család állítása szerint aláírták a szatmári békét.

Aztán egy rövid kitérőt tettünk a Felvidéken, körbejárva II. Rákóczi Ferenc szülőházában. Érdekes időutazást tehettünk a kastély múltjába és jelenébe, nyomon követve az erdélyi fejedelem életének és emlékezetének három szakaszát: gyermekkorát, szabadsághőssé majd legendává válását. Számos ismerettel felvértezve érkeztünk tehát haza este Nagyváradra.