Jótékonysági bált szervezett a Volens Egyesület

Ciucur Losonczi Antonius

A Volens szó jelentése: akarni, mely az egyesületet alapító tagok tenni akarását tükrözi a minket körülvevő közösségekért, a gyökereinkért, a bihari térségért, a magyar kultúráért, a testi-lelki fejlődésért. Ugyanakkor pedig egy mozaikszó is, a vonz, lendít, segít rövidített változata. Az egyesület nonprofit szervezetként 2020 óta működik, de a biharkeresztesi bejegyzés előtt is összefogtak már, illetve a tizennégy alapítótag közül többen korábban is vállaltak önkéntes munkákat máshol. Ők Biharkeresztesen és Ártándon élnek, de romániai magyar gyökerekkel rendelkeznek. A szombat esti jótékonysági bálon a szervezet égisze alatt zajló programokra lehetett adományokat felajánlani. Az eseményt megtisztelte jelenlétével – és röviden köszöntötte is az egybegyűlteket – Dani Béla Péter biharkeresztesi polgármester.

Lugosi-Teleki Enikő egyesületi elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei tematikus bálon a magyar kultúrát helyezik előtérbe, a rendezvény ezért része a polgármesteri hivatal által szervezett ünnepségsorozatnak. „Évezredes hagyomány, gyökerek, nemzeti tudat, a magyar kultúra megtartó ereje határon innen és túl. Ezek azok a fogalmak, amelyek átfogják számomra azt a kincses tárházat, amelyet a magyar kultúra szószerkezet magába sűrít”, fogalmazott. Beszélt arról is, hogy van magaskultúra, de nincs alacsony. Az érték mindenütt megjelenhet – egy jól elkészített, házias, hagyományos ételben, egy ízlésesen díszített tárgyi emlékben, egy hagyománnyá formálódó lakodalmi szokáson, egy népszerűvé vált bálon, a zenében, az ott lejtett táncban, és ez a felsorolás igen végeláthatatlan lenne, ha a magyar kultúra minden szegmensét érinteni szeretnénk.

Milyen lehetett régen egy bál?

Egy kicsit visszautazva az időben Lugosi-Teleki Enikő kitért arra is, hogy milyen lehetett száz-kétszáz évvel ezelőtt egy bál. Mit ettek, mit ittak, hogyan mulattak a résztvevők? „Az idők folyamán sokat változtak a szokások, egy valami azonban állandó. A táncolni, mulatni, zenét hallgatni vágyók kedve, akik nem vetik meg a finom falatokat. Az emberek mindig szerettek és napjainkban is szeretnek elegánsan mulatni. Erre alapoztunk a mai alkalmunkkal, de feltett szándékunk, hogy a nemesek mulatságát idéző különleges koncertélményt is nyújtsunk a magyar kultúra színvonalas kincsestárából”, hangsúlyozta az est háziasszonya.

Ennek jegyében ezt követően a több mint három évtizede alakult budapesti Musica Profana régizene-együttes lépett fel. Műsoruk alapját magyar kódexek dallamai adták, amihez korhű hangszerek társultak. Ezek nemcsak autentikusabbá tették előadásukat, hanem lehetőséget teremtettek arra is, hogy a közönség valóban átélje a reneszánsz és barokk zene hangzásvilágát. A művészek szakmai tudásának és elhivatottságának köszönhetően a 16-17. századi dallamok újraéledtek, és a bálozók számára is élvezhetővé válnak. A bordalok, virágénekek és táncfűzérek után a koncertjük második felében úgynevezett asztali zenét játszottak, ami esélyt adott a csendes étkezés és zenei élmény együttes élvezetére. Az est további részében a Nagyváradról érkezett Kiss Music Band volt a hangulatfelelős.