2020.12.03. 23:09
Franciaországban nemzeti gyásznapot rendeltek el a koronavírusban elhunyt volt államfő emlékére
Emmanuel Macron francia államfő december 9-re nemzeti gyásznapot rendelt el a 94 éves korában meghalt Valéry Giscard d'Estaing volt elnök tiszteletére, akit a francia köztársaság központi alakjának nevezett.
Csütörtök esti televíziós beszédében a köztársasági elnök jelezte, hogy az előző este otthonában elhunyt volt államfő végakarata alapján a családja „szerénységből” nem szeretné, ha állami szertartáson búcsúztatnák, ahogy az a 2019-ben elhunyt Jacques Chirac esetében történt.
„Február 2-án, a születésnapján ünnepi megemlékezést tartanak a tiszteletére az Európai Parlamentben, Strasbourgban” – mondta Emmanuel Macron.
Az elnök jelezte, hogy aki szeretné, az önkormányzatoknál, illetve Párizsban az Orsay Múzeumban – amelyet Valéry Giscard d'Estaing-nek köszönhet az ország – bárki beírhat néhány szót a volt államfő tiszteletére kihelyezett emlékkönyvekbe.
Valéry Giscard d'Estaing temetése szűk családi körben szombaton lesz a közép-franciaországi Authon településen, ahol a családi birtokon élt.
„Ahhoz a nemzedékhez tartozom, aki az ő elnöksége idején született, s amely valószínűleg nem mindig mérte fel, hogy Valéry Giscard d'Estaing milyen nagy mértékben alakította át Franciaországot” – mondta az elnök. A társadalmi reformok közül kiemelte a nők védelmét, a közös megegyezéssel történő válás bevezetését, a nagykorúvá válás időpontjának 21-ről 18 évre csökkentését, a terhességmegszakítás jogának elismerését.
„Az ő bátorságának és merészségének köszönhetjük, hogy szabadabban élhetünk” – fogalmazott Macron.
Giscard d'Estaing mandátuma alatt „hazánk mélyreható átalakuláson ment át” az államfő szerint, neki köszönhető a társadalmi és intézményi modernizáció Franciaországban, valamint az ország helyének biztosítása egy változó Európában, amelynek a globalizációval és annak első egyenlőtlenségeivel kellett szembesülnie.
Valéry Giscard d'Estaing-t 1974-ben választották elnökké. Az Európát a második világháború után újjáépítő kereszténydemokrata és centrista összefogás képviselőjeként reformpolitikájával hétéves mandátuma alatt alapvetően és tartósan átalakította a francia társadalmat, 1975-ben ő kezdeményezte a világ legfejlettebb ipari államainak (a mai G7 csoport) létrehozását, és Helmut Schmidt német kancellárral – akihez a németül kiválóan beszélő Giscard-t személyes barátság is fűzte – közösen felkarolta a monetáris unió tervét.
